váttr (noun m.) [°váttar; dat. vátt/vǽtti; váttar/vǽttir, acc. vátta/váttu/vǽtta] ‘witness...’

• Þjóð Haustl 16^III/8 — vátt ‘the knower’850
• Halli XI Fl 6^II/6 — vôttum ‘witnesses’1064
• ESk Geisl 6^VII/4 — vátta ‘of witnesses’1153
• ESk Geisl 62^VII/3 — váttr ‘witness’1153
• Anon Pl 26^VII/3 — vôttr ‘the witness’1160
• Anon Mdr 22^VII/1 — Váttr ‘a witness’1300
• Anon Lil 37^VII/6 — váttr ‘the witness’1345
• Anon Pét 18^VII/8 — váttr ‘witness’1360
• Anon Alpost 8^VII/8 — vóttr ‘witness’1375
• Anon Mv III 20^VII/1 — váttar ‘witnesses’1390
• Anon Vitn 7^VII/5 — váttar ‘witnesses’1392
• Anon Vitn 8^VII/8 — vóttr ‘a witness’1392
• Anon Vitn 13^VII/3 — vátta ‘the witnesses’1392
• Anon Vitn 14^VII/7 — vátta ‘witnesses’1392
• Anon Vitn 16^VII/1 — váttar ‘witnesses’1392
• GunnHám Lv 3^V (Nj 7)/6 — váttar ‘witnesses’?

elements in compounds

• Anon Mey 47^VII — píslarvótta ‘martyrs’ 1410