tákn (noun n.) [°-s; -] ‘token...’

• ESk Geisl 19^VII/4 — tôkn ‘signs’1153
• ESk Geisl 46^VII/5 — tôkn ‘miracles’1153
• ESk Geisl 51^VII/1 — Tôkn ‘signs’1153
• Anon Leið 6^VII/3 — tôkn ‘tokens’1190
• Anon Leið 27^VII/2 — tôkn ‘tokens’1190
• Anon Líkn 41^VII/2 — tákn ‘signs’1240
• Anon Hsv 137^VII/6 [var.] — takn1258
• Kálf Kátr 16^VII/8 — tákni ‘miracle’1380
• Kálf Kátr 21^VII/2 — táknum ‘miracles’1380
• Kálf Kátr 44^VII/5 — Tákna ‘of miracles’1380
• Anon Mv II 16^VII/1 — tákn ‘sign’1388
• Anon Mv III 30^VII/7 — tákna ‘of miracles’1390

elements in compounds